Mi okozza a bőrférgességet?
A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és
macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. A féreg fejlődésében és terjesztésében a
szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül
nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.
Mi a jelentősége?
A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterü-
leteken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul
tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség közegészségügyi jelentősége nagy,
hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a
férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébe
vándorolnak, ahol elakadva kifejlett féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való
előfordulás sem ritka. Az emberi esetek is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre
gyakoribbak Magyarországon.
Mi okozza a szívférgességet?
A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza,
melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik.
Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető
nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztői és a kutyákban, macskákban fordul
elő elsősorban, de más ragadozókban is kimutatták. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban és Európa mediterrán térségeiben, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban,
Portugáliában, Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy
közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban
diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai,
itthon fertőződött kutyáról és 2010-ben kedvencként tartott görényről, ez utóbbi egyben az első
európai eset volt, így Magyarországon is számolni kell a féreg jelenlétével.
Mi a jelentősége?
A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az
enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészség-romlással, vagy csak
mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben,
orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak.
Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen
elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák,
vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől”, azaz
a beoltástól a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek
a kutyában.
Mindkét fertőzöttség terjedését a fertőzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony
kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a
fertőzöttség fel nem ismerése segíti.
A megelőzés és gyógykezelés lehetőségeiről kérje állatorvosa tanácsát!
Szerzők: Dr. Fok Éva – Dr. Varga Zsolt 2009/2011